Tehát..mentünk magyarországon a Bosznia határ előtt.Kb. 10 óra lehetett este amikor megpillantottuk az első szarvast az árokban.Hatalmas agancsokkal állt,a pöttyök világítottak a hátán hiszem ez egy dám szarvas volt.Akkor megszólalt Józsi barátunk, hogy. -Basszus,tényleg,párzás van,kergetőznek!Vigyázz!!- .Nem is kellet több,az autó 50 ről 20-ra lassított majd satufék és szarvasok futkároztak az út kellős közepén.A tehenek futottak át az úton,a bikák pedig szó szerint az út közpén álltak,mint ha mi sem történt volna,mentünk el mellete.

Mentünk tovább,ahogy át értünk Bosznia határán rátámadt egy kutya kocsira,valami nagy német juhász szerű.Mentünk egyre jobban a belváros irányában annál több kóbor kutya került elő,falkába állva ugrottak neki a gyorsan menő autónknak.Nem is értettük.Olyan agresszívak voltak, hogy féltünk volna kiszállni.5-10 fős falkák voltak.Mentünk vissza a hegyekbe,még a magas hegyeken is,az erődből ugrottak ki...elképesztő mik vannak.

Ahogy Montenegróhoz értünk,első pillantásra egy hatalmas füst felhőbe keveredtünk.Égett az egész erdő.Szegény állatok...hatalmas pusztitás érte az erdőt,és elvileg egy hete már ég és nem tudják csillapítani a lángokat.-

11-dél körül megérkeztünk a szállásra.Még az nap legurottunk a strandra.Mentünk vissza a szállásra,itt is hemzsegtek a kóbor ebek annyi különbséggel, hogy Ők kedvesek voltak.Egyik kutyus 3napon keresztül hazáig követett minket,adtunk nekik kutya  kekszet,rendkívül örültek neki,de elég ha ezt meg mutatom :D :

És a tutty,aki hazéig kísérgetett minket:


Pár extra nép Montenegróról:



És egy kép mielőtt elmentem itthonról: :D
Mimóza és a napocska varázsa